Valószínűleg nem szabad megpróbálkoznia egy újabb "Csendes Don" forgatásával. Valóban, minden alkalommal, amikor új és új értelmezést kapunk, amely egyre távolabb kerül a valóditól. Azt mondani, hogy a rendezők és a színészek a maguk módján látnak egy művet, és megpróbálják érthető módon bemutatni azt egy modern fiatal néző számára, de miért nevezik akkor sorozatukat egy nagy mű nevének?

Azok számára, akik valóban elolvasták a "Csendes Don" -t, nemcsak a szerelmet, vagy ahogy ma mondják, a "kapcsolatokat", hanem az orosz nép testvérháború tragédiáját látták benne, csak a S. Gerasimov által rendezett film érdemli meg hogy "Csendes Don" -nak hívják. A közönségnek elege van már a rossz rendezők, valamint ugyanazok a színészek és színésznők olcsó tévéműsoraiból.

A regény a huszadik század eleji oroszországi tragikus eseményekről, az első világháború és a forradalom által összetört emberek sorsáról mesél. A „Csendes Don” az egyik legjobb alkotás, és úgy kell forgatni, ahogy a szerző tervezte. És ezt eddig S. Gerasimov és választott színészei tették. Ezért nincs jobb E. Bystritskaya Aksinya, soha nem volt és nem is valószínű! Ezt két későbbi film is bizonyítja.



Ugyanez mondható el Grigorij Melekhovról is, akit a műben nem csak mint jó fickót mutatnak be Közép -Oroszországból, Ryazan vagy Kaluga közelében, hanem mint azt a Don Kozákot, amelyben tűz, forró vér van ... Ez a hős az egész Don kozákok tükre, az egész nép szimbóluma.

És az ilyen "csendes dons", amelyben Grigorij aranyos, törékeny, meleg színész, csak megalázza a Don kozákok méltóságát. Mindenesetre kár, hogy jelentéktelen és középszerű filmeket fognak nézni a híres regények alapján.



S. Gerasimov "Quiet Don" egyetlen hátránya az epizódok száma - mindössze négy, ezért sok minden maradt a színfalak mögött. A színészek azonban, akik nemcsak a főszereplőket, hanem szó szerint mindent játszottak, a legmagasabb szinten voltak. És nem lesz több jobb Aksinya, Natalia és Daria.

Mihail Sholokhov író, látva Elina Bystritskaya -t a meghallgatáson, őt választotta Aksinya szerepére. S. Gerasimov népi eposznak nevezte a „Csendes Donot”, az orosz és a kozák nyelv szótárát. És amikor elkezdődött a forgatás, összegyűjtötte az összes színészt, és azt mondta, hogy más emberekké kell válniuk, vagyis hasonlóak azokhoz, akik hozzászoktak a földi munkához.

Követelte, hogy a színészek valósítsák meg a valóságot a képeken, ezért sokat kellett tanulniuk a kozák farm lakóitól, és mindenekelőtt a munkától, hogy mind a test, mind a kéz könnyedén és könnyedén elvégezze az összes munkát . A forgatás során néhány jelenet előtt Gerasimov arra kényszerítette a színésznőket, hogy először mossanak le egy hegy vászont, majd ne púder archogy minden hihető legyen.

Azt mondta: „Mosogasson többet, tisztítson edényeket, kaparja le a padlót, takarítsa ki a házat. Otthon mindent megtesz - segít a szomszédoknak ... ”.

A Don -kozákokkal való kommunikációban Elina Bystritskaya felidézi egyiküket - Ulja Babát, aki megtanította, hogy vödröt vigyen az igába: „És csípővel hordod… hordd csípőddel… Érted, az entnek nem csak vigyen vizet, de úgy, hogy Grishka kedvelje… ”.



És az a tény, hogy Elina Bystritskaya, Zinaida Kirienko és Ljudmila Khityaeva valódi kozákokká váltak, megítélhető a hatalmas levélfolyamból, amelyet a film képernyőre kerülése után öntöttek beléjük, és a közönség emlékezetéből, bár körülbelül 60 év már elmúlt. A kozák színésznők "valódiak" voltak, mert később a közönség elkezdte őket maguknak hívni - Aksinya, Natalia és Daria. E. Bystritskaya -nak, Z. Kirienko -nak és L. Khityaeva -nak sokáig második névvel kellett együtt élnie.

A pusztai tájakkal körülvett kozák nők, akiknek szépségét maga a természet és a kemény munka formálta, erősek, kétségbeesettek és rettenthetetlenek, "ezek elképesztően büszkék, szabadságot szerető nők".Aksinya - csodálatos fekete, égő szem, vállak fordulása - erős, gyönyörű, kétségbeesett szerelmes nő.

Aksinya, Natalya és Daria a képernyőn hagyták a híres regény oldalait, igazi kozákok lettek. Valóban le lehet-e cserélni a valóságot kellékekkel, amelyeket új rendezők újonnan vert színésznőkkel és színészekkel próbálnak ráerőltetni a közönségre.

Amikor M. Sholokhovnak megmutatták az első és a második részt, sokáig csendben ült, közelében a hamutartóban egy cigarettacsikk "kalap" volt. Végül megfordult, arca könnycseppnek tűnt, és rekedten mondta:





Kozák büszkeség, amelyet évszázadok óta neveltek, és hogyan is lehetne másképp, mert az egész kozák család a legrettentőbb és a szabadságot szerető emberekből származott. Sokkal később P. Glebovot a Don Hadsereg parancsnoksága tiszteletbeli vezérőrnagyi ranggal tüntette ki. Kozák csapatok egyenruha és fegyverviselési joggal.

Aksinya a híres Sholokhov regény oldalairól jött az emberekhez, majd a képernyőről - eleven, szenvedélyes, büszke, gyönyörű. „Itt huncutul és szeretettel elfordítja a fejét, alulról tüzes fekete szemekkel bámul…”.

A Don -kozákok Elina Bystritskaya -t a Don -hadsereg ezredesi rangjával tüntették ki, bemutatták a megfelelő bizonyítványt, egyenruhát és „Elina Donskaya” -nak kezdték hívni.



Eddig Ljudmila Khityaeva Daria szerepét tartja szeretettnek. Játszva megtanult szántani, kaszálni, aratni, főzni kozák ételeket, és annak ellenére, hogy gyermekkora óta félt a víztől, gyönyörűen úszik. Feltűnő és gyönyörű kozák nő Daria büszke fejjel és kissé gúnyos ravasz tekintettel kifejező szemekkel - a közönség pontosan erre emlékezett.

Zinaida Kirienko számára az érzelmes és odaadó Natalia szerepe fémjelzéssé vált. Hosszú ideig néhányan közeledtek hozzá, és ránéztek - van -e heg a nyakán, amely állítólag nála maradt a forgatás után.

Oroszország büszke lehet az ilyen színészekre, nem csak a mozi történetében maradnak, hanem örökké a közönség szívében. A "Csendes Don" számos későbbi filmadaptációja pedig egyre pontosabban csodálja S. Gerasimov filmjét és színészeit.